Nem szeretem a rossz napokat ,sem semmit ami rossz.Valahogy régen ha néztem egy filmet
,mert a kétforintot nehezen de megszereztem a nagyimtól ,neki volt egy zsebkendője abba
,ill. annak a sarkában volt bele kötve kicsike pénze ,de ha én kérdeztem ,nem volna e,volt
mindig volt kétforintja ,pedig az akkor egy kenyér ára volt és a nagyinak cipője sem
volt,legeltette a tehenet én mentem a pénzén moziba ,nos ott tartottam a rossz,igen
soha nem szerettem ha egy film úgy ért véget hogy nem volt jó vége ,nekem kellett a jó
befejezés, ha másként nem ment haza úton kigondoltam ,hogyan miképpen lett volna jó.
És mit kellett volna tenni ,ne kerüljön olyan helyzetben a hős vagy nem hős de a
szereplő.Bizony sok történetet fejeztem be gondolataimban ,hogy a film
vége nekem is tetszen,és a fő hős ne szenvedjen.Igazi mély érzelmeket,átírtam a történetet,úgy ahogy én akartam,gondolatban azt szabad,szabad az akarat,ezzel ellátva
némelyik hősömet,de a befejezés mindig siker lett.Sajnos az élet is olyan ,nem vidám
és nem értem hogyan .Én iparkodom ,szebbé tenni de valahogy mindig utolér ,hogy közbe
kell lépni,ezért most ,csak azért is akarok egy szebb befejezést.
